Jómagam is olykor csúszkálok visszafelé. Először megijedtem ettől, azt hittem valamit rosszul csinálok a 12 Lépéses Programban, aztán az előttem járók megnyugtattak, ők is éltek már át hasonlót.
Tegnap nehéz napom volt és ma bizony megérintettek a régi érzések, mivel a tegnap történései kissé leamortizáltak.
Amikor valakiben újból és újból csalódnom KELL, amikor valaki becsap, meglop és hazudik nekem, nagyon nehezen élem meg. Szó szerint érzem, ahogy csúszik lefelé a lelkem a fájdalom, a megbántottság és a megalázottság hátán. És egyszerűen NEM ÉRTEM a dolgot. Jól kidühöngtem magam, meg féltem, aztán kiírtam magamból az egészet egyik Társnőmnek. Az írás mindig segít!
Amikor már kicsit megnyugodtam, távolabbról tudtam szemlélni az eseményeket, megláttam azt, ez nem az én saram, nem az én lelkiismeretemnek szükséges helyretenni, VISZONT! engem is érint. És csakis ezzel kell valamit kezdenem. Nem tudok mást, mint hagyom teljesen lecsengeni bennem. Most fáradt vagyok, olyan összetört. Tudom azt - mert az évek alatt már megtapasztalhattam hasonlót - nem engedem magam mélyebbre lehúzni, mint ahol vagyok, innen szépen fel tudok állni. Erősítem magamban az örömeimet és igyekszem ettől az egésztől elvonatkoztatni. A világ áll, nem dőlt össze, igaz megsérültem, kicsit még nyalogatom a sebeimet és megyek tovább. Ennyit tehetek.
Megtanultam a 12 Lépéses Programban, amikor számomra súlyos dolgok történnek, először azt keressem mennyi ebben az én részem. Ezzel a módszerrel azonnal meglátom a valóságot és nem tud elvinni a függőségem. Fontos, hogy minden egyes esetben ez legyen az első lépés és ez nagyon jó kiindulópont, megvéd a felesleges szégyentől, bűntudattól, önostorozástól, önsajnálattól, megmarad egy csomó energiám, amit saját magam épülésére fordíthatok.
0 megjegyzés