Napi meditáció (Melody Beattie - 365 nap, 365 meditáció)  

Bejegyezte: Bogriella



Május 6.
Érezd jól magad! 

Az a dolgunk, hogy először is jobban érezzük magunkat; csak ezután élhetünk jól. A gyógyulás nemcsak a fájdalmas érzések feldolgozásáról szól, hanem arról is, hogyan teremtsünk jó életet magunknak.
Nem kell megtagadnunk magunktól olyan tevékenységeket, amelyek révén jobban érezzük magunkat. Ha eljárunk a csoporttalálkozókra, ha sütkérezünk a napon, tornázunk, sétálunk, vagy valamelyik barátunkkal vagyunk együtt, ez mind hozzásegít ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Mindnyájunknak van ilyen listánk. Ha még nincs, most szabadon keresgélhetünk, kísérletezhetünk és összeállíthatjuk.
Ha olyan viselkedésmódot találunk, amely jó érzést kelt, vegyük föl a listánkra. És tegyük ezt később is.
Ne tagadjuk meg magunktól a jó érzéseket, és kezdjünk olyan tevékenységekbe, amelyektől jól fogjuk érezni magunkat.
Ma valami olyat teszek, amiről tudom, hogy jó érzést ébreszt bennem. Ha bizonytalan vagyok afelől, hogy mit szeretnék, egy új viselkedésmóddal próbálkozom.

Ma, a Felsőbb Erő megakadályozott abban, hogy olyan tevékenységet csináljak, amiben jól érzem magam. Csalódott vagyok. Hogy miért? Mert kitaláltam pár nappal ezelőtt, hogy az erkélyünkön lévő három balkon ládából kettőt beültetek futó muskátlival. Sosem volt még muskátlim, gondoltam megpróbálom. Csakhogy ez mégsem annyira egyszerű, mint azt kitaláltam, ugyanis elfogyott az akciós virág, így a mai örömöm is füstbe ment. Folyton ezt csinálom, kitalálok valamit, aztán, amikor nem jön össze azon a napon, amikorra terveztem, csalódott leszek, szomorú, frusztrált, mert az Univerzum megakadályozott egy kedvelt tevékenységemben. Az volt a gond, hogy már napokkal ezelőtt kinéztem egy akciós katalógusból a virágot, amit a mai napon akcióztak le és jól beleéltem magam... ezek szerint nekem még sem kellett abból vennem. Értem történt és nem ellenem.
Gondolom, ezzel az akadályoztatással, arra akar engem tanítani a Felsőbb Erő, mélyíti az alázatomat, elfogadásomat és elengedésemet és a türelmet bennem. Mert ugye a világ még ettől nem dőlt össze... csak egy kicsit az enyém...
Most úgy érzem, csak egyet tervezek meg a holnapi napra, a futó muskátli vásárlását, a piacon, nem akciósat, egyszerűen csak muskátli vásárlást. Többet nem. Nem fogom elképzelni, hogy holnap már piros virágpompába fog borulni az erkélyünk, úgy, ahogyan azt mára elképzeltem, nem álmodozom, egyszerűen elengedem a dolgot és hagyom, hogy minden a maga útján menjen. Nem akarom megváltoztatni, amin változtatni nem tudok.  

This entry was posted on 17:08 and is filed under , . You can leave a response and follow any responses to this entry through the Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom) .

0 megjegyzés