Hatalmukat gyakorolhatták felettem, amivel a legtöbbször éltek és visszaéltek. Amikor valamilyen dologgal kapcsolatban, amit kértek tőlem és meg is tettem nekik elégedetlenek voltak, engedtem, hogy a nullával egyenlő önbecsülésemből még többet elvehessenek.
A 12 Lépéses Program tanított meg arra és tanít a mai napon is, hogy a számomra sértő vagy bántó, megalázó emberektől, helyzetekből, bármikor kiléphetek, bármit is gondoljon azután a másik.
Már kényszerem sincsen arra, ha kilépek a bántő és sértő szituációkból, hogy a másik félnek magyarázatot adjak, kivéve, amikor meg akarja beszélni velem a dolgot. Régebben az ilyen helyzetekben kényszerem volt arra, hogy megmagyarázzam a tetteim okát, mindenképpen jól akartam kijönni a dologból, nem tudtam azt elviselni, ha mások haragszanak rám.
Bűntudatom volt. Ma már tudom, azért, mert az egészségesebb úton próbáltam előrébb menni és a betegségem a bűntudattal rántott vissza. Ugyanis engedtem neki.
Felbecsülhetetlen érték volt és a mai napon is az számomra, amikor az első AA gyűlések egyikén meghallottam - ÉN TUDOM és nem vitatkozom. Ez annyit jelent a számomra, hogy embereket nem akarok már meggyőzni a saját igazamról, nem vitatkozom olyan dolgokban, amikről tudom, teljesen otthon mozgok bennük, még akkor sem, hogyha a másik provokál. Ugyan is a provokáció egyben manipuláció és nem akarok részt venni a játszmájában, hogy helyette törődjek vele, vagy neadjIsten, elszakadjon nálam a cérna, megbántsam és ezzel megerősíthetem nála az áldozat, a szegény én szerepét.
Nem akarok meggyőzni más embereket az én igazamról, ha kérik vagy olyan a helyzet, elmondom a véleményemet, megéléseimet a dologgal kapcsolatban és semmi több. Kitöröltem a szótáramból a "hidd el... "miért nem érted meg már végre..." ... stb. kezdetű mondatokat és azóta jobban érzem magam és azt sem szeretem, ha mások velem szemben használják. Régebben, amikor hasonlót mondtak nekem, alárendeltnek éreztem magam a másik emberrel szemben, úgy éreztem, mintha valamiféle fogyatékosságom lenne, mert SZERINTE nem fogom fel, nem értem meg azt, amiről ő beszél. Pedig lehet, nem is érdekelt a dolog.
A 12 Lépéses Program előtti életemben begyűjtöttem az energia vámpírokat, engedtem, hogy leszívják az erőmet és fogalmam sem volt arról, mitől vagyok annyira fáradt és kimerült. Sok éve azonnal felismerem az ilyen típusú embereket és zárok feléjük. Nem is keresik tovább a társaságomat. Kivétel volt az, amikor valaki szponzorának kért fel. Ebben a helyzetben többször észrevettem, hogy egy hosszabb, tartalmasabb beszélgetés után mennyire elfáradtam, főleg az elején, amikor a szponzorságot tanulgattam. Annyira akartam, hogy megértse a szponzoráltam a 12 Lépéses Program lényegét és alapjait, hogy észrevétlenül bekapcsolt a társfüggésem és az irányított. Később ezt észrevettem, figyeltem rá, beazonosítottam és amikor éreztem, hogy beindult az én akaratom, azonnal leállítottam.
0 megjegyzés