A 12 Lépéses Program előtti életemben - tudom erről írtam már - folyton a jövőtől féltem és a múltban elkövetett hibáim miatt ostoroztam magam. Fogalmam sem volt arról, hogy létezik a jelen és nagyon hasznos a megélése, hiszen, ha folyton a múlt és a jövő között cikázok, a jelen pillanatot nem élhetem meg.
Mondhatom, a Tizenkét Lépéses Program legelső áldása és a legnagyobb rácsodálkozásom, aztán felismerésem volt a Csak a mai nap. (segédletek között megtalálható)
Amikor benne vagyok a jelenben nem félek, elfogadom azt. Ahogy elkezdem mondani magamban a "mi lesz ha..." kezdetű mondatot, vége, már ki is mentem belőle és félek a jövőtől. A "volna" a múlt megváltoztathatatlanságát nem engedi elfogadnom. Ügyelnem kell a "mi lett volna..." kezdetű mondatokra is.
Egyszerű ez a Program, segítségével kiegyenesíthetem a függőségeim által összekuszálódott gondolkodásomat.
0 megjegyzés