Versek, dalszövegek  

Bejegyezte: Bogriella

  
Kormorán - Ima 

Szeretlek – csak szeretlek.
A Mennyben, és a Földön is – legyen szent a Te neved.
Mint mindennapi kenyerünket, úgy add magad nekem –
most és máskor is.
Jöjjön el az Én országom, ahol szerethetlek Téged –
hiába szeretsz mást,
s ő is akar Téged.
Legyen meg az akaratom – itt lenn a Földön,
mert én szeretlek akkor is, ha már nincs miért,
ha már nem kell senki kölcsön.

Ha már tudják, ha már tudhatják mások is,
én belehalok – tudom, de mégis,
de még akkor is.
Mert szeretni kell lemondva – szeretni kell várva,
összekulcsolt testek izzadt nyomorával.

Pedig jó lenne úgy,
ahogy szeretném én,
jó volna úgy,
ahogy szeretnéd még.
Ne eresszük szerelmünk idő előtt sírba,
ne álljunk a gödör szélén
tehetetlen – sírva.

Meg fogok halni,
s te nem értettél semmit,
meg fogok halni –
mert nem tudtam adni
nem tudtam – csak ennyit.

Nem tudtam mondani, amit kellett volna.
Csak akartam élni.
Neked játszani –
Játszani nem félni.
Játszani neked a reggelt, a Nap első sugarával,
a reggelivel, melyet ágyba hozok annak,
ki kedvesem eljátssza.

Ahogy a Földön, úgy a Mennyben is –
Te szeretsz mást,
én szeretlek téged –
hogy engem fogsz szeretni – sohasem ígérted.

Te nekem vagy! –
de ugyanúgy másnak.
Krisztusnak jó vagyok, de bohócnak gyáva.
Messze vagy, de legyek bárhol is :
szeretlek –
csak szeretlek akkor is,
még akkor is.

Szeress vigyázva,
ne szeress bántva –
Szeress, mert a látszatnak könny lesz egyszer ára.
Borzas szerelmünket, ki fésüli újra –
Hogyan jutunk a semmiből, a mindeneken túlra.
Ámen.

This entry was posted on 20:06 and is filed under , , . You can leave a response and follow any responses to this entry through the Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom) .

0 megjegyzés